2020. szeptember elsejével megújult az oktatási rendszer, benne a középfokú szakképzés. Az átalakítás célja a XXI. századi követelményekhez és a munkaerőpiac igényeihez az eddigieknél sokkal rugalmasabban alkalmazkodó és magas színvonalú szakképzési rendszer kialakítása volt. A rohamosan fejlődő és változó gazdaság elvárása, hogy jól képzett, értékes tudással bíró, felkészült szakemberek kerüljenek ki a szakképzésből, akik megállják helyüket és sikeresek lesznek a munkaerőpiacon.
A pályaválasztás előtt álló általános iskolai tanulók 2020. szeptember 1-jétől több középfokú iskolatípus közül választhatnak a szerint, hogy érettségi, szakma vagy mindkettő megszerzése a cél. Befolyásoló tényező lehet az is, hogy köznevelési (gimnázium, szakgimnázium, szakiskola, készségfejlesztő iskola) vagy szakképző intézményt (technikum, szakképző iskola) lenne-e célszerű választani.
A gimnáziumi (4, 6, 8 vagy 5 éves) képzést választók alapvetően csak iskolát választanak és érettségivel fejezik be tanulmányaikat, bár az egyes intézmények és osztályok között lehetnek tartalmi különbségek. Gimnáziumba az 5., a 7. vagy a 9. évfolyamra lehet jelentkezni: a 4 osztályos gimnáziumokba az általános iskolai nyolcadikosok, a 6 és 8 osztályos gimnazisták jelentkezhetnek. Egyes 6 és 8 osztályos gimánizumok lehetővé teszik a 9. osztályba való bekapcsolódást.
Gimnáziumi érettségi vizsga után be nappali képzésen lehet kapcsolódni a szakképzésbe - további két év alatt szakma szerezhető -, illetve a felsőoktatásba.
Speciális képzést nyújtanak a két tanítási nyelvű gimnáziumok, egyes tárgyakból emelt szintű képzéseket indíthatnak, eltérhetnek az oktatot nyelvekben, a központi kerettantervektől, a képzési kínálat tehát széles.
A Szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény alapján szakképzést végző intézmények szakképző iskolák és technikumok lehetnek. A szakgimnáziumi képzési forma csak oktatási, művészeti és kulturális ágazatok esetében, a 4. év végén megszerzett érettségi vizsgát követően további egy, illetve két év után ad szakmai végzettséget (szakképesítést). A 9-12. évfolyamon a közismereti tárgyak mellett a szakmai tárgyak oktatása is folyik. A 12. év végén az érettségi tárgyak a gimnazistákéval megegyezik, 13. évfolyamon pedig már csak szakmai tárgyakat oktatnak, amelyekből év végén sikeres vizsgát követően a szakképesítés megszerezhető. a képesítő vizsga helyettesítnheti az 5., szabadon választható vizsgatárgyat, de ebből jelenleg továbbtanulás esetén csak az óvónői, tanítói és a konduktori szakokon lehet érettségi pontot számolni.
Fontos megjegyezni, hogy a szakgimnáziumok köznevelési és nem szakképzési intézmények, tehát a tanulók munkaszerződést nem köthetnek, ösztöndíjat nem kapnak, továbbtanulás esetén könnyítést csak néhány szak élvezhet, valamint néhány szakképesítés (oktatási és művészeti területen) alapszakmaként csak technikumban szerezhető meg - akár szakgimnázium után is. A szakmai képzés során megszerezhető szakképesítések között történő eligazodáshoz és a szakképesítések Programkövetelményeinek (PK) megismeréséhez segítség ITT érhető el.
Köznevelési, és nem szakképző intézmény a szakiskola és a készségfejlesztő iskola is. Előbbihez szakmát kell választani. Ez az iskolatípus az integráltan nem nevelhető SNI tanulók számára biztosít részszakmát a tanulmányok befejeztével vagy hosszabb idő alatt szakmát.
A készségfejlesztő iskola a középsúlyos értelmi fogyatékosok számára nyújt oktatást.
A Szakképzésről szóló LXXX. törvény szerint alapszakmákat kizárólag iskolai rendszerben lehet tanulni. Szakmajegyzék határozza meg az ágazatokat (25), valamint az azokhoz tartozó alapszakmákat (174). A európai uniós normákhoz igazodó Szakmajegyzékben szerepel többek között az ágazaton belüli szakmák közötti átjárhatóság, a képzés ideje, a digitális kompetencia szintje.
A szakképző iskolát vagy technikumot választóknak elsősorban ágazatot (nem szakmát) kell választania.
Az oktatás alapozó képzéssel indul (ágazati alapoktatás), ez a szakképző iskolában egy év, a technikumban két év, mely ágazati alapvizsgával zárul (amelyet iskola- vagy iskolatípusváltásnál is el kell fogadni). Ez után lehet az ágazaton belüli szűkebb szakmát elsajátítani - lehetőség szerint duális képzés keretében, amely középfokú szakképzettséget, illetve szakmát adhat a képzés befejeztével.
A szakirányú oktatás az alapozást követően így a szakképző iskolában 2, a technikumban 3 év. Az előbbi felkészít a szakmai vizsgára és a szakma gyakorlására, a másik pedig érettségit és szakmai (technikusi) végzettséget is ad az 5. év végén.
A technikusi vizsga emelt szintű érettségivel egyenértékű. A két oktatási forma között előre meghatározott feltételek szerint biztosított az átjárhatóság.
Fontos tudni, hogy technikumban a 12. év végén, a közismereti tárgyakból letett érettségivel a tanuló nem szerez bizonyítványt, mert a 13. (egyes szakmákhoz 14.) évfolyamon oktatott szakmai tárgy számít 5. érettségi tárgynak. Akit a technikumi képzés nehézségek elé állít, annak 9. (vagy esetleg 10.) évfolyamban van lehetősége gimnáziumra, szakképző iskolára váltani vagy egy másik ágazatban újrakezdeni. Ugyanakkor szakirányú továbbtanulási szándék esetén az 5. évben letett szakmai vizsga után a felvételi pontszámítás kedvezőbb és a felsőfokú tanulmányok könnyebbek.
A szakképző iskola szakmát (szakképzetséget) ad, de további két év képzés után esti-levelező képzésben lehetőség van érettségit tenni. Ahogy említettük, gimnáziumi érettségi után is van lehetőség szakmát tanulni, ez esetben a technikusi képzés két éves.
Egyes szakképző iskolák indíthatnak orientációs (előkészítő) évfolyamot, hogy az ágazatok közötti választást és a lemaradások bepótlását kiscsooportos foglalkozásokkal elősegítsék.
Azok számára, akik 15 éves korukig az általános iskola 8. évfolyamát nem végezték el, Dobbantó osztályok indulnak. A Dobbantót végzettek vagy a szakképzésből lemorzsolódottak műhelyiskolában szerezhetenk részszakmát.
A szakképző intézmények mellett felnőttképzők is részt vehetnek a szakképzésben, de szakmát nem oktathatnak, legfeljebb részszakmát, illetőleg szakképesítést adhatnak, ami viszont nem szakma.
Szakirányú oktatás (gyakorlati képzés) duális képzőhelyen
Szakirányú oktatás alatt azt a szakmai elméleti és gyakorlati képzést értjük, amelyet a szakképző intézmény vagy a duális képzőhely folytathat. A duális képzésben szerepet vállaló cégeknek, vállalatoknak a szakmai tudás gyakorlatban történő átadásában, a tanulófoglalkoztatásban van kiemelkedő szerepük.
Az új szakképzési törvény három képzőközpont típust nevesít: az ágazati képzőközpontot, a vállalati képzőközpontot és a tudásközpontot.
A duális képzési forma előnyös a tanulók és a gyakorlati képzők részére is. A cégek saját igényeiknek, elvárásaiknak megfelelően képzett, fiatal munkaerőhöz juthatnak. A fiatalok pedig már a tanulóévek alatt megismerik a cég technológiáit, a munkahelyi elvárásokat, a duális képzésben töltött évek alatt pedig piacképes tudást szerezhetnek.
Az új szakképzési törvény jelentős változást hozott a szakmai gyakorlatos diákok duális képzőhelyen történő foglalkoztatásában is. A határozott idejű szakképzési munkaszerződéssel a tanuló és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre a munka törvénykönyve alkalmazásával - bizonyos eltérésekkel. A gyakorlatát töltő tanulónak tehát munkabért kell fizetni, szakképzési munkaszerződést pedig nemcsak tanulói jogviszonyban álló tanulóval, hanem felnőttképzési jogviszonyban álló felnőttel is lehet kötni. A szakképzési munkaszerződés alanya munkavállalóként a tizenötödik életévét betöltött tanuló is lehet. A munkaszerződést a duális képzőhely feltölti a regisztrációs és tanulmányi rendszerbe.
A duális képzőhelyeket továbbra is a gazdasági kamara tartja nyilván és ellenőrzi a képzés minőségét.
Ösztöndíjak és támogatások
A 2020/2021-es tanévtől a szakképzési ösztöndíj jár minden technikumba és szakképző iskolába beiratkozott tanulónak adott feltételek együttes fennállása estén (https://ikk.hu/osztondijak). Az ösztöndíj mértéke a tanulmányi eredménytől is függ, amit tanulmányaik előrehaladtával a szakképzési munkaszerződés alapján végzett munkáért járó havi munkabér válthat fel, amelynek mértéke szintén tanulmányi eredmény függvénye.
A tanulók az első szakma megszerzéséhez kapcsolódóan, a sikeres szakmai vizsga eredményétől függően egyszeri pályakezdési juttatást kapnak kézhez. Rászorultsági alapon és jó tanulmányi eredmény alapján további ösztöndíjra lehet majd pályázni.
A rendvédelmi szakképző intézményben tanulók az általános szakképzési ösztöndíj mellett rendvédelmi ösztöndíjra jogosult tanulói jogviszonya alatt - kivéve a tanulói jogviszony szünetelésének időtartama és a hivatásos szolgálati jogviszony párhuzamos fennállásának időtartama alatt -, amely ösztöndíjat a munkabér kifizetésére vonatkozó szabályok szerint kell kifizetni.
A nappali rendszerű honvéd kadét szakmai oktatás 9.-12. évfolyamos, magyar állampolgárságú tanulói Béri Balogh Ádám honvéd kadét ösztöndíjra jogosultak, melynek mértékét félévente állapítják meg a tanulmányi átlageredmény alapján.
Az úgynevezett egyéb juttatások (pl. cafetéria) is kötelezően megilletik a tanulót (adott munkakörben foglalkoztatottakéval azonosan, de meghatározott mértékig és a ledolgozott napokra arányosítva).
A szak- és felnőttképzésben is igényelhető Diákhitel. A képzési hiteleket a felsőoktatási diákhitelekhez hasonlóan hitelbírálat és biztosíték nélkül igényelhetik a 18 és 55 év közöttiek.
A témához felhasznált és kapcsolódó tartalmak:
2019 © KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL – MINDEN JOG FENNTARTVA
kissne.anda.klara@komarom.gov.hu
