Szeptember elsejével az új tanév radikális változásokat hozott, megújult a középfokú szakképzés. Az átalakítás elsődleges célja a munkaerőpiac igényeihez az eddigieknél sokkal rugalmasabban alkalmazkodó és magas színvonalú szakképzési rendszer kialakítása volt. A rohamosan fejlődő és változó gazdaság elvárása, hogy jól képzett, értékes tudással bíró, felkészült szakemberek kerüljenek ki a szakképzésből, akik megállják helyüket és sikeresek lesznek a munkaerőpiacon.

Az új szakképzési rendszerben új szemléletű oktatást vezettek be 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben, azaz az eddig indított képzések kifutnak a régi rendszer alapján. Az új szakképzési rendszerben az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyét a Szakmajegyzék váltotta fel, amelyben 25 ágazathoz tartozó 174 alapszakma szerepel. Az alapszakmákat kizárólag iskolai rendszerben lehet tanulni. A Szakmajegyzékben többek között feltüntették az ágazaton belüli szakmák közötti átjárhatóságot, a képzés idejét, a digitális kompetencia szintjét. A Szakmajegyzék illeszkedik az európai uniós normákhoz.

Az új, Szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény alapjaiban változtatja meg a szakképzés  szervezeti felépítését. Az első és a legfontosabb változtatás az iskolarendszerű képzés intézményeinek teljes körű átalakítása. A szakképzési törvény egyértelműen kimondja, hogy a szakképzést végző intézmények mostantól kétfélék lehetnek: szakképző iskolák és technikumok.

Az új szakképzési struktúra alaprendszere:

Mindkét intézménytípusban alapozó képzéssel indul az oktatás (ágazati alapoktatás), ez a szakképző iskolában egy év, a technikumban két év lesz, mely ágazati alapvizsgával zárul, és ezután a diákok az ágazaton belüli szűkebb szakma elsajátításával - lehetőség szerint duális képzésben - folytatják szakmai tanulmányaikat. A szakirányú oktatás a szakképző iskolában két, a technikumban három év. Az előbbi felkészít a szakmai vizsgára és a szakma gyakorlására, a másik pedig érettségit és szakmai (technikusi) végzettséget is ad. A technikus vizsga emelt szintű érettséginek számít. A két oktatási forma között előre meghatározott feltételek szerint biztosítják az átjárhatóságot. A szakképző iskolában további két év képzés után lehetőség van érettségit tenni. Természetesen a gimnáziumi érettségi után is van lehetőség szakmát tanulni, ez esetben a technikusi képzés két éves.

A szakképzési rendszer átalakítása a tanulni vágyó felnőtteknek is kedvező változásokat hoz: az ősszel induló új rendszerben a jelenleginél rövidebb idő alatt szerezhetnek szakmákat a felnőttek, beszámítják a korábbi végzettségeiket és a gyakorlatban meglévő előzetes tudást is.

Az átalakítás másik fontos következménye, hogy a szakképzési intézményekben a választott alapszakmák teljesítését követően állam által garantált szakképzettséget kapnak a résztvevők, a piaci alapon működő felnőttképzők pedig a náluk szakmai képzésekben részt vevők számára tanúsítványt állítanak ki. A szakmai képzésben tanulók a tanúsítvány megszerzése után akkreditált vizsgaközpontokban szerezhetik meg az államilag elismert bizonyítványt.

A szakképző intézmények mellett tehát felnőttképzők is részt vehetnek a szakképzésben, de szakmát nem oktathatnak, legfeljebb részszakmát, illetőleg szakképesítést, ami viszont nem szakma.

Szakirányú oktatás (gyakorlati képzés) duális képzőhelyen

Szakirányú oktatást (szakmai elméleti és gyakorlati képzést) a szakképző intézmény, vagy a duális képzőhely folytathat.

A magyar szakképzési rendszer eddig is jelentős szerepet adott a cégeknek, vállalatoknak a szakmai tudás gyakorlatban történő átadásában, a tanulófoglalkoztatásban. Az új szakképzési törvény három képzőközpont típust is nevesít: az ágazati képzőközpontot, a vállalati képzőközpontot és a tudásközpontot.

A duális képzési forma előnyös a tanulók és a gyakorlati képzők részére is. A cégek saját igényeiknek, elvárásaiknak megfelelően képzett, fiatal munkaerőhöz juthatnak. A fiatalok pedig már a tanulóévek alatt megismerik a cég technológiáit, a munkahelyi elvárásokat, a duális képzésben töltött évek alatt pedig piacképes tudást szerezhetnek.

Az új szakképzési törvény jelentős változást hozott a szakmai gyakorlatos diákok duális képzőhelyen történő foglalkoztatásában is. Az eddigi tanulószerződést ugyanis szakképzési munkaszerződés váltja fel. A határozott idejű szakképzési munkaszerződéssel a tanuló és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre a munka törvénykönyve alkalmazásával bizonyos eltérésekkel. Ezzel együtt jár az is, hogy a tanulói pénzbeli juttatás helyett munkabért kell fizetni a gyakorlatát töltő tanulónak, szakképzési munkaszerződést pedig a jövőben nemcsak tanulói jogviszonyban álló tanulóval, hanem felnőttképzési jogviszonyban álló felnőttel is lehet kötni. A szakképzési munkaszerződés alanya munkavállalóként a tizenötödik életévét betöltött tanuló is lehet. A munkaszerződést a duális képzőhely feltölti a regisztrációs és tanulmányi rendszerbe.

A duális képzőhelyeket továbbra is a gazdasági kamara tartja nyilván és ellenőrzi a képzés minőségét.

A szakmatanulást ösztönző juttatások

Fontos változás lesz szeptembertől az is, hogy általános szakképzési ösztöndíjat vezetnek be a szakképző intézményekben a nappali képzésben tanulók részére. Az ösztöndíj mértéke a tanulmányi eredménytől is függ, amit tanulmányaik előrehaladtával a szakképzési munkaszerződés alapján végzett munkáért járó havi munkabér válthat fel, amelynek mértéke ugyancsak a tanulmányi eredmény függvénye. Szintén újdonság, hogy a tanulók az első szakma megszerzéséhez kapcsolódóan, a sikeres szakmai vizsga eredményétől függően egyszeri pályakezdési juttatást kapnak kézhez. Rászorultsági alapon és jó tanulmányi eredmény alapján további ösztöndíjra lehet majd pályázni.

Fontos változás, hogy az úgynevezett egyéb juttatások (pl. cafetéria) megilletik a tanulót, azaz kötelezően biztosítandók a tanulónak is. (adott munkakörben foglalkoztatottakéval azonosan, de meghatározott mértékig és a ledolgozott napokra arányosítva).

Jövő áprilistól a szakképzésben és a felnőttképzésben is igényelhető lesz a diákhitel, az intézkedés célja a megújult szakképzés még versenyképesebbé tétele, illetve a felnőttképzésekben résztvevők számának növelése. Az új képzési hiteleket a felsőoktatási diákhitelekhez hasonlóan hitelbírálat és biztosíték nélkül igényelhetik a 18 és 55 év közöttiek.

Fontos kihangsúlyozni, hogy az új szakképzési rendszer bevezetésére 2020. szeptember 1-jétől kerül sor. Az iskolában jelenleg kifutó rendszerben tanuló diákok a korábbi szabályok szerint, tanulószerződéssel fejezik be tanulmányaikat.

Forrás: https://vmkik.hu/uj-szakkepzesi-rendszer-a-20202021-es-tanevtol